Mi a jó a meglepetésben? Főleg az, hogy nem tudsz róla. Ha tudod is, hogy kapni fogsz valamit, még akkor sem lehetsz biztos abban, hogy mit. Nincs is jobb kibontani egy csillogó-villogó, ropogós papírba csomagolt ajándékot piros szalaggal átfüzve, és a remélt ajándék helyett egy teljesen új meglepetést tartogatni a kezedben. Legtöbbször nem is maga az ajándék a lényeg, hanem a szellemi tartalom. Az, hogy kitől kaptad, miért és milyen jelentéssel bír. A tárgy nem is nagyon számít az esetek nagy részében.

Például ha tudod, hogy egy srác cigizik és sosincs öngyújtója, akkor vehetsz neki akármilyen aranyláncot, szivart, kisszivecskés cukimacit... még mindig nem lesz öngyújtója. De ha veszel neki egy öngyújtót amit még egyedivé is teszel, máris meg lesz az ajándék kézzel nem fogható értéke és örök emléke.

Ma abban a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy engem is megleptek. Hogy milyen alkalommal? Bevallom én sem tudom. Azt tudtam csak, hogy kapni fogok valamit. Amikor kicsomagoltam a piros szalaggál átfűzött kis ajándékot, és megláttam a tartalmát, nem kis öröm fogott el. Tudni kell rólam, hogy nagyon szeretem az órákat. Mondhatni gyűjtöm is őket. Mindegyikhez külön sztori kötődik, történetük van és múltjuk. Ma bővült a gyűjteményem egy újabb az eddigiekhez nem hasonlítható darabbal. Gyönyörű, egyedi, cseles és pont a stílusomnak megfelelő, a legfőbb értéke mégsem ezekben a tulajdonságaiban van Az igazi értéke a háttérben lakozik.

Ezzel a blogbejegyzéssel is szeretném megköszönni a meglepetést, és ahogy az imént is leírtam, számomra az egyik legfontosabb óra marad a mai ajándékom, és nem csak egy lesz a sok közül. :)