Június 20-án szombaton utaztam Balatonberénybe a legjobbakat remélve. Tapasztalat: a legjobbnál is jobb volt a hetem! Hogy is kerültem oda? Még év közben jött az ötlet, hogy van lehetőség egy bizonyos táborba menni. Miután a legjobb barátnőket is rávettem a dologra el is indult a hetünk a Balatonnál. A 7 órás vonatút inkább élmény volt, mint szenvedés. Gyönyörű környezetben, szuper szobatársakkal töltöttem el egy hetet a Balatonnál. Most biztos azon gondolkozol, hogy vajon milyen táborban voltam. Ezt a tényt a bejegyzés végén fogom közölni, ahhoz viszont el kell olvasnod ;)

Az idő sajnos nem volt a legjobb, de panaszra sincs okunk. Kétszer fürödtünk az először jeges, majd kevésbé hideg Balatonban. Kittivel két órát napoztunk is - látszik is rajtunk. A délelőttöket el kellett ahhoz viselnünk, hogy a délutánokat szabadon élvezhessük. Viszont a napi 3x75 perc után kezdődhetett a NAPUNK. A délutánok sporttal, fürdőzéssel, vásárolgatással teltek, és persze sok-sok beszélgetéssel. A sportokban Vaddisznók csapatnévvel vettünk részt. Ezt a csapatnevet még tavaly előtt adta Szilágyi Nándi, aki ebben az évben már nem tudok jönni a táborba. Mi továbbvittük a nevet, bővítve a csapat tagjait. A kézicsapatunk első lett a bajnokságon. Jól szerepeltünk még a fociban, és a kosárban szintén részt vettünk.

A délutánok sok programmal teltek el, de mégis a legjobbak az esték voltak. Attól függetlenül, hogy nem lehetett, mi elég sok mindent megcsináltunk. Gondolom senkinek sem kell bemutatni, hogy mik történnek egy táborban esténként. A napok legtartalmasabb részei mindenképpen ezek az időszakok voltak. Esténként hajnal 2től korábban nem gyakran aludtunk el. A rekordunk az utolsó este volt 2 óra alvással. Reggelente nehézkesen ment a felkelés, de a délelőttök túlélve kezdődött a jó része a napunknak újra egy héten keresztül. Kaja tekintetében senki sem volt teljesen megelégedve - senki sem halt éhen.

Tegnap este értünk haza és szerintem mindenki próbálja bepótolni az elmulasztott alvást ma. Reggel ahogy kinyitottam a szememet nem tudtam hirtelen, hogy hol vagyok. Már annyira hozzászoktam a táborhoz, hogy hirtelen nem tudtam hova tenni a helyzetet. Amikor leesett, hogy itthon vagyok vegyes érzések fogtak el. Az egyik az, hogy sajnálom, hogy vége lett a hétnek. A másik pedig az volt, hogy nagyon örülök h ott lehettem. Egy igazán jó hetet töltöttem el egy gyönyörű környezetben nagyon jó barátok között. Az ezernél is több kép közül, ami készült a héten berakok egyet a bejegyzés végére rólunk.

És akik a képen vannak (balról jobbra): 

felül:

• Csorba Dávid: paparazzi :D, egy igazán jófej srác, akit örülök h megismertem
• Münczberg Tamás -Münczi-, aki mindenen tudott nevetni, és feldobta mindenki kedvét
• Varga Tamás -Tomi-, a másik paparazzi, akit szintén nagyon birok

középen:

• Szemet Luca: szlovákiai barátosnő, akit lelkileg... (tudjátok táborosok!)
• Sulyán Timi: akivel egyet értünk sok mindenről...
• Kosik Kitti: a legjobb barátnőm, akivel ez alatt a hét alatt, sok mindenre rájöttünk
• Márkus Csilla: imádok vele nevetni (főleg amikor a többiek nem értik, hogy mi miatt)
• Szilágyi Kati: egy igazi energiabomba, aki sokat viccelődött, és esténként nem szabad felébreszten
• Molnár Zsófia: jómagam
• Brunda Dániel: szeretek vele beszélgetni, szeretem azt, hogy az élethez ál

alul:

• Brezovsky Andrea: szlovákiai barátosnő, akinek nagyon birom a laza stílusát
• Pádár Márk: imádjuk őt Kittivel együtt, főleg a nagy barna bociszemeit és a huncut nézését ;)
• Burján Alex: birom a beszólásait! :)

+ Kuris Veronika: aki jól el volt ezen a héten...

Persze még van pár ember, akiknek itt lenne a helyük. Tőlük elnézést kérek, remélem megértik. Összességében nagyon jól éreztem magam, és jövőre is mindenképpen ott leszek ebben a matektáborban, ha lesz rá lehetőségem! Igen jól olvastad, matektábor volt. Viszont az egész nem a matekról szólt, a tábor hangulata minden délelőttött kárpótolt. Nagyon jól éreztem magam veletek! <3