Élménybuborékok

Mindennapi történések, szórakoztató formában

Lisa -2,5-

2009. augusztus 30. 17:01 - Mióka*

Ahogy Lisa visszaemlékezik az első randevúkra Tommal, melegség tölti el a szívét. Már az első pillanattól kezdve tudták mindketten, hogy egymásnak lettek teremtve. Végül mégsem sikerült úgy, ahogy akkor gondolták. Mindig nagyon jól kijöttek egymással. Tom rendőr volt, míg Lisa újságíró. Lisának a balesete miatt nem is adódott sok gondja a munkahelyén, hisz otthon is tudott dolgozni. Kezdetben sokat segített neki Tom. Bár a fiút még alig ismerte, valahogy mégis megbízott benne.
Kathy kezdetben rosszallóan nézett a kapcsolatukra, ő valahogy nem bízott abban, hogy ebből az egészből komoly dolog lesz. Pár hónap alatt azonban rájött, hogy Tom rendes srác, igazán illik a barátnőjéhez.
Lisa egy hónap alatt felépült. Az élete folytatódott ott, ahol abbamaradt. Újra kijárt futni, de már nem egyedül. Csodás fél évet töltött együtt Tommal. Egy nagyobb vitájuk volt csak, azt is gyorsan megbeszélték. Lisa végre úgy érezte, hogy az élete teljesen rendben van. Van egy szép lakása, egy jó állása és egy olyan párja, akire mindig számíthat.

Ehhez képest most minden más volt. Egy hét telt el a szakításuk óta, és Lisa lassan kezdett visszatérni a régi életmódjához. Augusztus 28.-án, pénteken reggel újra kiment futni. Érezte, hogy már nincs a régi formájában. Minden gondoltata az este körül forgott. Hisz péntek esténként el szoktak menni a csajokkal bulizni. Jól összeszokott társaság voltak már ők. Még a főiskolán ismerkedtek össze és a csapatukat mindig bővítették újabb és újabb ismerősökkel. Péntekenként általában tízen szoktak együtt bulizni. Tíz fiatal és szép csaj, feltűnőek voltak.
Általában elszoktak menni kajálni, vagy beülnek valahova és mindent megbeszélnek. Mindenki elmondja, hogy épp mi bántja, kinek milyen öröme, problémája van. A szülinapokat közösen ünneplik és örülnek egymás sikereinek. Volt egy olyan érzése Lisának, hogy ezen az estén a csajok majd keríteni akarnak neki egy új pasit. "Na már csak az kéne! Most se kedvem, se türelmem egy újabb fiúhoz..." - gondolta magában.
Egyenlőre élvezni szerette volna, hogy szingli. Hisz ennek is vannak pozitív oldalai. Nem kell senkihez alkalmazkodnia és végre csak magára figyel.
 

Miután hazafutott, majd letusolt, a lány evett egy könnyű reggelit és hozzálátott a munkájához. Már bőven dél lehetett, amikor úgy döntött, hogy abbahagyja egy kis időre a az írást. Miközben megebédelt felnézett a Facebookra. Miután végigfutott pár új képen a régi ismerőseiről, nagy késztetést érzett, hogy megnézze Tom profilját. Az kurzor Tom képénél állt. Ha a szívére hallgat Lisa, akkor kattint, ha az eszére, akkor tovább áll és nem kínozza magát. Mivel erős csaj volt, inkább nem kattintott. Ki is jelentkezett a Facebookról. "Jobb lesz mindkettőnknek ha elfelejtjük egymást!"- gondolta magában. Miután még pár dolgot megnézett a neten, kikapcsolta a gépét és lefeküdt pihenni.
Elővette a kedvenc újságát és olvasott. Talált egy cikket, ami pont érdekelte őt. A címe: "Hogyan felejtsük el az exünket gyorsan?" Miután elolvasta, elhatározta, hogy tartani fogja magát az újságban leírtakhoz. Az első pont a következő volt: 1. A közös emlékeiteket gyűjtsd össze egy dobozba és zárd el a valahova a lakásodban. Ne legyenek előtted a képeitek, és semmi, amiről ő jutna eszedbe. Később még ezek jól jönnek majd, ha emlékezni szeretnél, de most az a lényeg, hogy ne emlékezz.
Lisa el is határozta, hogy ezt fogja tenni. Összegyűjtött minden ajándékot, képet és tárgyat, amiről Tom jutna eszébe. Miközben összeszedte ezeket persze előjöttek a fájó gondolatok. "Ezt a plüsst még akkor hozta, amikor itthon feküdtem gipsszel. Jééé, és itt van az első nyaklánc, amit tőle kaptam az első együtt töltött hónap után. Milyen szép, már akkor is eltalálta az ízlésemet." A tárgyak után következett a számítógépes adathalmaz. Lisa ugyanis összegyűjtötte Tom első szerelmes e-mailjét, az első MSN beszélgetéseket és mindent, amiről a fiú jutna eszébe. Minden ilyen emléket kiírt egy cd-re, és berakta azt is a dobozba. Végül a dobozt felrakta a szekrénye legtetejére. "Mára elég is lesz ennyi a felejtésből." ...

komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása