Élménybuborékok

Mindennapi történések, szórakoztató formában

Ugrással az ágyból

2010. február 25. 21:12 - Mióka*

Tegnap este elég későn mentem aludni. A szokásos 10 órához képest majdnem egy órával később. Hát istenem elhúzódott az idő... Akkor még nem gondoltam, hogy reggel böjtölni fogom még ezt az "elhúzódott az idő"-t.

Minden hétköznap reggel 6:45-kor kelek. A telefonomat szépen beállítom esténként, hogy a kedvenc zenémmel keltsen reggelente. Persze nem segít az ébredésen a kedvenc csengőhang sem, hisz ugyanolyan rossz reggelente a meleg paplan alól neki indulni egy kemény napnak. Tegnap este ugyanúgy szépen beállítottam a hat negyvenötös ébresztőt, majd hulla fáradtan feküdtem le aludni - hidd el nem kellett ringatni.

Reggel a szokott időben 6:45-kor ébresztetett a telefonom. Annyira a mélyalvás fázisában voltam, hogy az agyam azt hitte, hogy csak egy háttérzene szól az álmomban. A telefonom egy idő után automatikusan a szundira vált. Ez tíz perc után következik be. Mivel én keményen az álomfázisban voltam, a szundi aktiválódott, én pedig folytattam az álmodozást. Megint belemerültem egy álomba, amikor 06:55-kor megint próbált ébreszteni a telefonom - sikertelenül. Ekkor már leesett, hogy az ébresztőhang csörög, csakhogy! Az agyam megint kombinált. Becsípődött neki, hogy "óóó hát hétvége van, minden nap korán kelek, minek keljek VASÁRNAP is." Teljesen azt hittem, hogy hétvége van, és ezért fel sem keltem. Megint mély álomba merültem, hangsúlyozom 10 PERC ALATT.

A történet vége az, hogy 07:05-kor amikor harmadszorra próbált ébreszteni a telóm, és én még mindig nem reagáltam a jelekre, benyitott anya a szobámba. "Zsófi. Te nem kelsz? Hét óra van!" - ébresztett anya. Persze tudja, hogy nem kell az ágyból kirángatnia, hisz kelek én magamtól is. Amikor meghallottam a hangját, és felfogtam, hogy mi a helyzet, egy ugrással talpon voltam az ágyból. "Nyugi, nyugi, azért még van időd"- hangzott anyumtól. A szivem cseppet sem készült fel a hirtelen kelésre, hisz egy mély alvós fázisból egy pillanat alatt aktivizálnia kellett magát az ébrentélbe. A pulzusom cseppet meg is emelkedett emiatt.

Mindezek után egész reggel, sőt egész nap kómás voltam. Tanulság - ha időben lefekszek aludni, talán meghallom az ébresztőt, és megkímélem magam a sietségtől. Jobb lesz ha most megyek is aludni, nehogy holnap is ugrással kelljen kelnem.

komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása