Imádom az osztályomat! Annyira sokfélék vagyunk, és mindenki egyéniség a maga területén. Két szuper programunk van az évben az osztállyal. Az egyik az osztálykirándulás, ez egy ilyen alap dolog. A másik, a karácsonyi buli. A lényege, hogy egymásnak ajándékot veszünk karácsony alkalmából, mindenki annak, akinek a nevét kihúzta. Egyes osztályokban csak egy nagyszünetben átadják az ajándékokat és ennyi az egész. Szerencsére nálunk többet jelent ennél ez az ajándékozás. Egy buli keretében történik az egész.
Már harmadik éve ünnepeljük így a karácsonyt az osztályommal, de szerintem évről évre jobb. Bár most már nagyon benne vagyunk a szalagavató tánc választásában, és kezdjük felfogni, hogy már csak másfél év és mi is ballagunk. Sajnos vannak páran, akik nem érzik a legjobban magukat a közösségünkben, de én úgy gondolom, hogy mindenki akkor érzi jól magát, hogy ha jól akarja. A bulink nem volt egy hajtépős, piálós, vadulós parti, hisz ez nem erről szól. Csinosan felöltözve és oldotabb hangulatban töltöttünk el pár órát egymással.
Amikor elkezdtünk a közgébe járni, még az első évben volt egy játék, amit játszottunk. Az emlékeket felidézve két évre rá, megint elővettük ezt. A lényege, hogy egy körben ülünk, és kap mindenki egy-egy lapot egy magyar kártya pakliból. Mindenki megjegyzi a színét (makk, tök, piros vagy zöld), és visszaadjuk a kártyákat egy "játékvezetőnek", aki a kör közepén áll. Amikor a játékvezető kihúz egy lapot, az akinek a színe van a kihúzott lapon, eggyel arrébb ül, a mellette ülő ölébe. Egy idő után egész szép kupac ember gyűlik össze egymás ölében. Elsőre lehet egy kicsit perverznek tűnik a játék, de nagyon szórakoztató. Ezek mellett sok minden ki is derül belőle. Például az, hogy ki nem akar játszani, vagy ki nem akar a másik ölébe ülni. Az osztályommal szerencsére nagyon szórakoztató ez a játék, és úgy gondolom, hogy ezt a játékot nem is lehetne akármilyen osztállyal játszani, hisz ahol nagyok az ellentétek az osztályon belül, ott alapból befuccsol. Okvetlenül legyen a játékvezető kezében egy fényképezőgép, hisz érdekes képek készülnek egy-egy kör alkalmával ;)

A lényeg, hogy szerintem jól éreztük magunkat ezen a délutánon. Bele sem merek gondolni, hogy egyszer vége lesz ezeknek az éveknek és élményeknek, amikor egy ilyen jó társaságban töltöm el a mindennapjaimat. Szerencsére van még másfél évünk. Bár elég kevés idő, szerintem biztos, hogy tartalmasan fog eltelni ha rajtunk múlik! :)